VERSEK

 

 

 

Weöres Sándor: Regélõ

Három görbe legényke, róka rege róka,
tojást lopott ebédre, róka rege róka,
lett belole rántotta, róka rege róka,
a kutya lerántotta, róka rege róka.

Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
másik meg a fajtáját, róka rege róka,
harmadik az ükapját, róka rege róka,
hozzávágta kalapját, róka rege róka.

Weöres Sándor: A kutya-tár

Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülu Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülu Aladár!

Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevoknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülu Aladár!

Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok

Juli néni, Kati néni
- letye-petye-lepetye! -
üldögélnek a sarokba,
jár a nyelvük, mint a rokka
- letye-petye-lepetye! -

Bárki inge, rokolyája
- letye-petye-lepetye! -
lyukat vágnak közepébe,
kituzik a ház elébe
- letye-petye-lepetye! -

Weöres Sándor: Haragosi

Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Hahargosi,
din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din don diridongó.

Weöres Sándor: Galagonya

Oszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Oszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Weöres Sándor: Száncsengõ

Éj-mélybol fölzengo
- csing-ling-ling - száncsengo.
Száncsengo - csing-ling-ling -
tél csendjén halkan ring.

Földobban két nagy ló
- kop-kop-kop - nyolc patkó.
Nyolc patkó - kop-kop-kop -
csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdo
- csing-ling-ling - száncsengo.
Száncsengo - csing-ling-ling -
tél öblén távol ring.

Móra Ferenc: A cinege cipõje

Vége van a nyárnak,
huvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
o is útra kelni.
De cipot az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fuhöz-fához,
szalad a vargához,
fuzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér o most arra,
mert o most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipocskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipot, kis cipot!" -
egyre csak azt hajtja.

Hónapsoroló
(magyar népköltés)

Január elöl jár,
A nyomán február.
Március szántóveto,
Április nevetteto.
Május szépen zöldello,
Június nevelo,
Július érlelo,
Augusztus csépelo,
Szeptember gyümölcshozó,
Október borozó,
November télelo,
December piheno.

Sarkady Sándor: Gólyahír

- Mi szél hozott, kis futár?
- Nem szél hozott, napsugár.
- Kedves gazdád ki lehet?
- Funevelo kikelet.
- S mi a jó hír aranyom?
- Sárgulhat a kalapom!
- Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!

Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna?

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllon
malom duruzsolt.

Megoröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyultek
mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson boven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!

Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó

Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
izgo-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek
az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.

Szepesi Attila: Télapó éneke

Hipp-hopp fut a szán,
siklik szaporán.
Dobrokol a havon
szélvész paripán.

Hejhó ügyesen
vágtat tüzesen,
húzza a teli szánt
fénylo hegyeken.

Hipp-hopp fut a szán
villám-paripán,
végtelen utakon
dobban szaporán.

Újévi kívánságok
(népköltés)

Adjék Isten minden jót,
öt-hat tyúkot, jó tojót!
Hízott disznót, sok hurkát,
tele pincét, kamarát,
sonkát, kolbászt, szalonnát,
gond ne bántsa a gazdát!
Adjék Isten szép vetést,
rengo-ringó jó termést,
békesség és szeretet
töltse meg a szívetek
ebben az új évben!

Tamkó Sirató Károly: Törpetánc

Fenn a hegyen,
körbe-körbe,
Tuztáncot jár
három törpe.

Rátiporva
kore, rögre,
azt huhogják
megpörögve:

Hipp,-hopp,
hepe,-hupa,
avar,-muhar,
jaj, de puha!

Zeng a daluk
mindörökre,
Törpe bögre,
görbe bögre.

Enyedi György: A vonat

Si-ha-ha-ha,
Fut a vonat,
repíti az
utasokat.
Ha hegynek megy,
a kerekek
ezt suttogják:
"Se-gít-se-tek!"
Ám ha völgyben
vígan szalad,
füstje keskeny
ezüstszalag.
S ha a völgyet
már megunta,
besurran az
alagútba!

Janicsák István: Este

Este, ha éj szele
száll a tavon,
Ülnek a békák,
hallgatagon.
Nézik a holdat,
az égi csodát,
Tole remélnek
több vacsorát.

A.A. Milne: Hatévesek lettünk

Egyesztendos voltam,
épphogy elindultam.
Aztán ketto lettem,
épp, hogy megszülettem.
Hároméves lettem,
én voltam? Nem értem.
Négyesztendos múltam,
s nem volt semmi múltam.
Évem száma öt lett,
nem volt bennem ötlet.
De most, hatéves vagyok,
és okos vagyok nagyon, nagyon,
így azt hiszem, ezt a kort már
soha-soha el nem hagyom!

Fecske Csaba: Pici versben pici pék

Volt egyszer
egy pici pék,
Keze-lába
pici még.

Két szeme két
pici lék,
Fülei is
picikék,
Szétálltak egy
picikét.

Sütött ez a
pici pék
kenyeret, de
picikét.
Azért sütött
picikét
mert a nagyhoz
pici még!

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"

Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

Szabó Lorinc: Falusi hangverseny

Háp háp, háp,
jönnek a kacsák,
hu, de éhes,
hu, de szomjas
ez a társaság!

Bú, bú, bú,
boci szomorú,
de hogy feszít
tyúkjai közt a kukurikú.

Röf, röf, röf,
Orra sárba döf,
Sonkalábán
Kucu-néni
fürödni döcög.

Bú, röf, háp,
sípok, trombiták.
Víg zenével
így köszönt e
díszes társaság.

Janicsák István: Vágta

Csattog a patkó a vén betonon,
vad lovam vágtat
az utcasoron.
Pattan a szikra a körme alatt,
néznek a népek,
amerre halad.
Vágtat a vágtat a büszke lovam,
lábain színezüst
patkója van.
Röppen a szélben a büszke sörény,
trappol a pejkó
az utca kövén.

Tamkó Sirató Károly: Mondjam még?

Volt egy dongó,
meg egy légy,
tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!

Volt egy molnár,
meg egy pék,
tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!

Volt egy asztal,
meg egy szék,
tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!

Volt egy kantár,
meg egy fék,
tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!

Ha neked ez
nem elég,
öleld meg a
kemencét!
Bumm!

Csoóri Sándor: Csetneki

Hosszú nyakú
Csetneki
sánta lovát csetleti,
csetleti,
botlatja,
lódoktorhoz vontatja.

Kóc a kötofék,
szakad szét,
püff neki!
Sárba csöppen Csetneki.

Nemes Nagy Ágnes: Láttam, láttam

Láttam, láttam lappantyút!
Éjszaka, erdon meglestem,
róka-vadásszal kettesben.

Nem volt ottan lámpa, se ház,
mentünk: én meg a rókavadász,
akkor az égen, fekete égen
valami röppent még feketébben,
valami röppent: lappantyú!
Két szeme lángja, két pici lámpa,
gurgula-hangja úszik utána.

Ketten láttuk, senki más,
ketten: én meg a róka-vadász.

Enyedi György: A hóember

Fekete szén a szemem,
szép sudár a termetem,
orrom répa, nagy darab,
a fejemen vaskalap.

Szám is van, fülemig ér,
hónom alatt seprunyél,
s hósubámon - még ilyet!
kilenc apró gomb fityeg.

Ág hegyérol csöpp veréb
szállt a vállamra elébb:
arra volt kíváncsi tán,
hogyan szelel a pipám?

Weöres Sándor: Medve-nóta

Kinn voltam a rengeteg erdon,
Medvét láttam kúszni a lejton,
Tíz körömmel másztam a fára,
Megszökött a medve vacsorája.

Lompos medve brummogva ballag:
"Mászni könnyu ilyen fiatalnak!
Mennyi szégyen ér most vénkoromba,
Kulloghatok éhesen odumba."

Móra Ferenc: A csókai csóka

Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy o télen-nyáron,
Örökkön-örökké
Feketében járjon.

Ahogy így tunodik
Ághegyen a csóka,
Arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
Mit kellene tenni,
Hófehér galambbá
Hogy kellene lenni.

"Nincsen annál könnyebb -
Neveti a róka -
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön beloled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek feloled."

Nagyeszu rókának
Szót fogad a csóka,
Nagy vigan leugrik
Az ágról a hóba.
Az orra hegye se
Látszik ki belole,
Kérdi is a rókát,
Mit hisz most felole?

"Azt hiszem, galamb vagy" -
Csípte meg a róka,
S csapott nagy ozsonnát
Belole a hóba.
Róka csípte csóka,
Csóka csípte róka -
Így lett fehér galamb
A csókai csóka.

Enyedi György: Mi lesz ebédre?

Vajon mi lesz ebédre? -
tunodik az egérke.
Ugyan, milyen jó falat
lapul a fedo alatt?
Uccu! Lábujjhegyre áll,
a fazékra kandikál,
s képen törli úgy a goz,
hogy prüszkölni alig gyoz.
Nohát - dünnyög szegényke -
ilyet fozni ebédre!

Csukás István: Dalocska

Csengo szól: gingalló,
röppenj már pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.

Fésüs Éva: Békanóta

Békakirály papucsának
elveszett a párja,
nézi erre, nézi arra,
seholse találja.

Kereste a
gyereke,
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!

Szalajtották a kis gyíkot,
nézze meg az árkot,
keresték a náderdoben
szitaköto lányok.

Kereste a
gyereke,
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!

Nem találják a papucsot
sehol a világon,
ezért ugrál békakirály
ma is mezítlábon!

Kereste a
gyereke,
ebihalak
serege,
egy se lelte,
úgy elnyelte
fekete tó
feneke!

Brekeke!...

Móra Ferenc: Zengõ ABC

Aranyalma ághegyen.
Bari bég a zöld gyepen.
Cirmos cica egerész.
Csengõ csikó heverész.
Dongó darázs döngicsél.
Esik esõ, fúj a szél.
Füsti fecske ficsereg.
Gerle, galamb kesereg.
Gyom között gyors gyík szalad.
Harmatos hajnal hasad.
Itt van már a zivatar!
Jó az anya, jót akar.
Kivirít a kikelet.
Leveles lesz a liget.
Lyukas fazék fekete.
Mese, mese, meskete...
Nádat a szél legyezi.
Nyúl a fülét hegyezi.
Orgonafán méhike.
Összerezzen õzike.
Patakparton pipitér.
Róka szava kicsit ér.
Susog a sok sasmadár.
Szilvafára szarka száll.
Tücsök tarlón hegedül.
Tyúk az árkon átrepül.
Uccu, csípd meg, hóha, hó!
Ürgét fogott a Sajó.
Vércse vijjog délelõtt.
Zörgetik a vasfedõt.
Zsindelyezik a tetõt.

Szabó Lorinc: Kicsi vagyok én

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdo a fazékból
kidagadok én.

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én,
eros leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,
bátor leszek én,
óriások palotáját
elfoglalom én.

Kicsi vagyok én,
nagy hos leszek én,
aranyszobát adok minden
testvéremnek én.

Kicsi vagyok én,
boldog leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén!

Enyedi György: Hol az olló?

- Komámasszony, hol az olló?
- Imént kérte el a holló.
Gyolcsinget varr az urának,
fodros kötényt a hugának,
posztóujjast a fiának,
hálósipkát az ipának,
bársonymellényt a napának
s rakottszoknyát - jómagának.
El is készül egykettore -
mához három esztendore.

 

 

Ugye hogy tetszett!